Múlt héten a Top Resán minden szabad időmet a perui és argentin standokról "zsákmányolt" írásos anyag tanulmányozásával töltöttem. Na és megkóstoltam a pisco-t (ami isteni volt, úgyhogy kétszeresen is várom a limai landolást...), meg egy tipikus helyi édességet (ami ízre pont olyan volt, mint a Raffaello csoki) - mindkettőt a perui standon kínálgatták.
Minő véletlen (mint tudjuk, véletlenek nincsenek), a Top Resa 30. szülinapján Argentina szervezte az estet, 14 százalékos isteni argentin borral, tangoval, argentin zenével... én már úton voltam...
Majd szombaton vettem egy használt Guide du Routard-t a Boulevard St Michel-en (ahova beszökött az ősz, mint minden évben, Ady óta is, meg előtte is...) Peru-Bolíviáról, s már majdnem el is olvastam minden minket érintő részt. Azóta lélekben már járom az Andok lankáit...
Ez alapján kialakult az első hónap terve (nov 11ig). Persze utitársam nem szereti nagyon a terveket... de majd okosan, finoman meggyőzöm róla, hogy ha a lehető legtöbbet látni akarjuk, akkor nem csak hübelebalázs módjára utazgatunk, hanem egy spontán terv alapján nézünk csodálkozva kikerekedő szemmel és boldog mosollyal arcunkon az új tájakra, emberekre.
Egy rossz hír : a kb 10 napja tartó bolíviai válság. Remélem, az északi területek szükségállapota megszűnik, s normalizálódik a helyzet. Végigolvasva, hogy mit kínál Bolívia a kalandra vágyó felfedezőnek, nagyon nem szeretném kihagyni ezt a csodásnak ígérkező országot.
Következő feladat : vásárlás, csomagolás, hátizsákok bepakolása, biztosítás és egyéb biztonsági intézkedések. Na és persze az oltás, jövő hétfőn.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése