2008. december 13., szombat

Iguazu

Tegnap egesz nap az Iguazu Vizesesnel voltunk.
Faradtan (mivel sokaig sutogettunk), 7kor keltunk, hogy a 7.40es buszt elerjuk, igy az elsok kozt voltunk, akik beleptek a Nemzeti Park teruletere aznap. Nem volt rossz otlet ilyen koran kelni, mivel az elso par oraban meg eleg kevesen voltak, sok helyen egyedul setalgattunk az osvenyeken.
Tudni kell errol a hatalmas vizesesrol, hogy 3 orszag hataran fekszik. Azaz maga a vizeses csak 2, Brazilia (kisebb resze) es Argentina (70%ban) teruleten.
A 275 kisebb-nagyobb vizeses 2,5 km-nyi teruleten zubog ala a melybe. A legmagasabb az "Ordog torka", 90 meter magasrol omlik le, vastag parafelhot vonva a "torok" kore es fole.

Az argentin resz sokkal bujabb, mint a brazil (allitolag). Az egesz egy hatalmas buja oserdo. Valojaban ez itt mar az oserdo, a tropusi Amazonas videke (meg ha eleg messze is vagyunk az Amazonastol). A parkot atszelik a jol megepitett osvenyek, szinte mind kovel boritva, hogy meg kerekes szekkel is lehessen rajtuk gurulni. De ez nem akadalyozza meg, hogy egy igazi oserdoben erezzuk magunkat. Lelepve az osvenyrol ugyanis valoban az oserdoben vagyunk (sok helyen van pl tabla, hogy a majmok, coatik etetese tilos es veszelyes, ill mindenhol kigyora figyelmeztet a tabla.
Reggel, mikor meg keves turista volt, s az osvenyeken (majdnem) csak mi voltunk, lassan es csendben mentunk, hogy minel tobb allatot meg tudjunk figyelni.
Sok madar, meg tobb pok (oriasi, nagy labuak, de nem a madarpok-felek, hanem a merges picik) es pokhalo mindenhol. Koatit is lattunk (nem tudom, hogy hivjak magyarul), ez valami mosomaci fele, hosszu farokkal, a szurikatara is hasonlit, az erdo aljnovenyzeteben mozog, es allitolag nagyon harap. Mi egy csaladot lattunk, anyat picinyeivel vonulni, de ok nem jottek kozel, hogy a harapast teszteljuk.
Meg valami fura tengerimalac-nyul-mokus fele hibridet is lattunk tobbszor is, eszegetni a fak alatt. Ot jol meg tudtuk figyelni, mert eleg suketnek nezett ki, nem reagalt nagyon kozeledesunkre.
A nagy iguanak okoztak az elso meglepeteseket, kb 50-60 cm hosszuak, lomhan lepkednek az osvenyeken, s meg az embertol sem felnek nagyon. Sot, mikor ebedeltunk, odajottek, mivel mindent megesznek, igy a morzsakkal jol megetettuk oket (amugy vigyazni kell, mert mivel dogevok, sok fertozest okozhat, ha megharapnak).

A legjobban a pillangokat elveztem. Olyan erzes volt egesz nap, mintha egy pillango-parkban lennenk. Ezer es millio pillango repdesett mindenfele, ezer fele, hatalmas, pici, szines es szurke. Meses volt!

A parkban kb 10-15 kmnyi osveny van (sacc/kb), oda-vissza setalva rajtuk ez tetemes tura. Delelott a lenti osvenyeken kezdtunk. Egy kis szigetre pl hajoval lehet atmenni, s a lenti osvenyeken olyan kozel lehet menni nehany vizeseshez, hogy szinte meg lehet erinteni a vizfuggonyt. Ami azt jelenti, hogy nagyobb zuhannyal er fel a vizfuggony megkozelitese. Persze ilyenkor osszes fenykepezo beugrik a hatizsakba, mi meg boldogan allunk a vizeses elott, elvezve, hogy teljesen vizesek leszunk. Ugyanis olyan meleg van, hogy 5 perc alatt megszaradunk, igy eleg sokszor kozelitunk a vizfuggonyhoz.

Delutan a fenti osvenyeket jarjuk be (ezek sajnos kevesbe vizesek), de ugyanolyan szepek. Egy kisvasuttal (ami kornyezetkimeloen gazzal megy) elmegyunk az "Ordog Torkahoz" is, ami a legnagyobb vizeses az Iguazunal.
Pillangok, madarak, teknosok, kisebb allatok minden mennyisegben, de sajnos tukant (ami a park egyik jelkepe) nem sikerul latnunk, sem majmot, aligatort, vagy pumat, ami szinten eleg sok van itt. :(

Az utolso osvenyre mar hulla faradtan lepunk. Ez a legvadregenyesebb, ide keves turista jon, le sincs fedve, igazi fold-ut az oserdoben. Csend van, ill emberi csend, de az erdo milliard hangja duruzsol a fulunkbe.
Orias hangyak lepkednek az osvenyen, neha testuknel tobbszor nagyobb leveleket, kisebb pokokat cipelve!
Lianok, pokhalok, a nap beszurodo fenye a dus lombozaton keresztul... minden nagyon vadregenyes.
Erre az osvenyre (ami 3,5 km hosszu oda, ugyanennyi vissza) mar alig tudom berancigalni Galient. Mindketten elcsigazottan lepdelunk, de engem hajt a felfedezes vagya, hogy valszeg soha nem jovok ide vissza, hat latni akarok mindent. O inkabb visszamenne a kempingbe, egy jo zuhanyt venni s aludni. De mivel en megyek, jon o is.

De megeri a "szenvedest", mert az osveny vegen egy kis vizeses alatt termeszetes furdokad var, (6-8 masik turistaval egyutt). Jol esik a hus habokban uszni, s felmaszni a vizeses ala.
Mint egy filmben, ugy allunk a lezudulo vizcseppek zaporaban. :) Ha nem lenne ott a tobbi turista, romantikus lenne ezerrel.
Felfrissulve indulunk vissza.
Mire a kijarathoz erunk, a nap mar kevesbe forro, a labunk viszont faj, mert ma eleg sokat turaztunk, s jol kifarasztottuk labizmainkat.

Bagyadtan ulunk fel este 7kor a buszra, s a klimanak koszonhetoen hamar el is alszunk a kenyelmes uleseken. Szerencsere felebredunk meg a kemping elott, igy idoben le tudunk szallni.

Gyors bevasarlas, majd ismet grill-vacsora.
Ugyanis a kempingben mindenkinek van egy grillezoje (a grillezes, vagy "parillada" a legnagyobb argentin szokas, nincs csaladi ebed hus-sutes nelkul. Minden kemping, bungalow-hoz jar egy grill). Igy elso nap vettunk faszenet, s minden nap hatalmas, 300 grammos belszinszeletekkel terunk haza a szupermarketbol. Hozza salata, vagy tegnap pl foliaban sult krumpli-hagyma-tejszin volt a menu. ISTENI.
Amugy Argentinaban ez az egyetlen olcso dolog : a belszin. A marhahus legjobb reszeit, pl amit veszunk mar 2 napja (s fogunk ma este is) bagoert adjak. Pl egy 350 grammos szeletert kb 300 forintnyi pesot fizettunk! Tegnap 800 gramm hust vettunk (ebbol en kb 250 grammot, Galien a maradekot tolta be)

Majd Unoztunk egyet a szomszed satorban lako francia parral, s mivel a krumpli lassan sult, igy minden eltolodott, s agyba, azaz matracra kerules is ejfel utanra tevodott.

Amugy fura ez a tropusi elet, van egy kabocafeleseg, ami kb 7-8 cm lehet, szazszor erosebb hangon ciripel, mint a mediterran kaboca. Olyan fulsiketito, hogy eloszor nem is tudtuk, hogy allat adja ki ezt a hangot. Kb olyan, mint telen a befagyott csovek ellenere kinyitni a vizcsapot, fulsiketito hang. Meg is fajdult tole a fejem tegnap (tul faradt voltam a toleralasahoz). Amugy egesz nap ciripelnek, de hajnalban, s naplemente utan a legerosebben. Este annyira hangosak, hogy nem ertjuk egymas szavat! S ez nem vicc.
Ezen kivul a szunyogokkal vivunk sokat. Erdekes mod a labunkat tamadjak foleg es szinte kizarolag. Igy az en labamon tobb a csipes, mint a szabad, pukli nelkuli borfelulet. De nem veszes, mert sem a csipest nem erezzuk, sot alig viszket, a mi otthoni szunyogjainkhoz kepest. Csak hatalmas, piros puklit hagy. PErsze az europai szunyogriasztokra nem nagyon reagalnak... :(

Ma semmit nem csinalunk. Jo sokaig aludtunk (en eleg szarul), reggeli 11kor, kave delben (mivel a kozpontba kell bebuszozni erte)... Buszjegyvetel, internet, vasarlas, ebed (salata), du pihi, majd seta egy kozeli nevezetesseghez, s sutogetes a program. Holnap szinte ugyanez. Nem nehez lustara venni a figurat, ebben a hosegben nehezen mozog az ember... :)


kepet sajna nem tudtam feltolteni, a blogger oldala miatt... de nem hagytam magam, s feltoltottem mashova! :))
az indafoto.hu oldalamon megnezheto par kep. Ha ide kattintotok (asszem ctrl + klikk), egybol bejonnek! :)

http://indafoto.hu/blanche/argentina_iguazu

Nincsenek megjegyzések: