Titikaka to - a szent to

Eloszor is Verocska, nagy koszonet a kommentjeidert, mindig nagyon jol esik, s felderulok toluk!! millio puszi ertuk! Galiennek atadom az udvozletet :)






Ismet Puno-ban vagyunk, a ket (masfel) napos kirandulas utan.

Eloszor is, most ket dolog miatt is picit duhos vagyok. 1. a Nikon-omat befertozte megint valami virus, s nem merem letorolni, mert azt irja ki, hogy akkor modosulhat a kepek olvasasa... :(((
2. a kirandulason mindket szigeten (de foleg az elson) szuper hazilag kotott sapkakat arultak, de olyan nagy (es szep) volt a valasztek, hogy nem birtam valasztani.
Most meg itt szivok, mert Puno-ban csak mu-, meg szar kaphato. ott meg igazi alpakabol szott volt :((( bruhuhu..

Amugy a kirandulas szuper volt.
Probalom roviden osszefoglalni, mert 6 percem van meg ra.

7.40kor ertunk jottek hotelhez, minibusz szuper, idvez nagyon jo (korrekt, sok magyarazattal), a kikotoben kicsit "Halong-obol filingunk" (turistas), de aztan mar nem ereztuk ennyire, mert minden hajo mashol allt meg.
fel ora ut utan kikotottunk UROS egyik szigeten (az otvenbol - ahol 2500 ember el). Az uszo szigeteken maig orzik az evszazados hagyomanyokat, ugyanugy elnek, mint elotte (kivetel, hogy aki felvette egy katolikus szekta vallasat, kapott cserebe napelemet, s igy lehet tv-je pl :))
A szigetek persze nem usznak, mert nagy colopokkel ki vannak kotve, de azert viharban elofordul, hogy elkoszalnak... ilyenkor hajoval visszahuzzak oket.
Az idvez eloszor is elmagyarazta, hogy epulnek fel (2 meter tozeg szeruseg, erre tesznek 2 meter nadat vizszintesen, s igazabol kb 1 m2-es kockakbol van osszerakva az alap - ami persze a viz alatt van -, s ezt colopokkel kotik egymashoz.

A magyarazat utan korbesetalhattunk a szigeten (olyan erzes a nadon jarni, mintha vizagyon jarnank), beneztunk minden kunyhoba (lasd egyik fenti kep).
Utana a csoport nagy reszet lenyultak egy nadhajos utazasra (10 solert), mi a normal hajoval mentunk, de nem bantuk meg. S megneztunk egy masik szigetet is, ami pont olyan mint az elso.
Amugy a turizmus kezd bekigyozni, van shop kolaval es snickers-szel :))

A nadszigetek elhagyasa utan 3 oras hajokazas kovetkezett a nyilt vizen. Amugy olyan ez a szent to (ami tele van energiaval, allitolag valami energiavonal menten huzodik, ugyhogy idvez mindig mondta, hogy toltekezzunk), mint a tenger. 165 km hosszu, s 65 km szeles, a legmelyebb resze 284 m mely. 60%a Peruhoz, 40 Boliviahoz tartozik.

A 3 oras utazas utan Amantani szigeten kotottunk ki, ahol rogton kiosztottak minket csaladokhoz kettesevel.
MI Marthahoz mentunk, az 58 eves nenihez.
Hihetetlen elmeny volt!
Egyreszt a szegenyseg, ez a kemeny elet. Mindenkinek ki kene probalni, asszem kevesebbet panaszkodnank otthon!!!!
A valyogfalu konyhaban ettunk. Fura volt, ok a foldon (kovon) ultek, mi az asztalnal. Tuzon fott krumplikat ettunk, ill levest (zoldseg, foleg krumpli), majd rizs, krumpli (2 fajta), s egy szelet sajt volt a menu.
Mivel mindez 3kor (s mi nem reggeliztunk), a szemunk majd kiesett az ehsegtol, s nem volt eleg az adag sem, nagyon keveset kaptunk. De persze ok sem ettek tobbet, meg hat nekunk csak 1 napot kellett kibirni, mig ok az egesz eletuket igy toltik.

Martha konyhaja (epp a vacsit csinalja)


igy vartak rank az asszonyok erkezkor (nepviselet - azaz mindennapi ruha).

Ebed utan felmasztunk Pachatata szentelyehez (a to maga 3810 meteren fekszik, a szentely 4200 meteren! - de mar fel sem vesszuk ezeket a magassagokat). Illetve Galien lent maradt focizni egy turistak contra helyiek bajnoksagon :)
mig en felmasztam megnezni a kilatast (ime a fotok)




Utana vacsora (nagyjabol ugyanaz, mint ebedre, azaz leves, krumpli, rizs), majd fel ora pihi, gyertyanal kartyazas a konyhaban, mig Martha, s kisse oreg kedvese ott ucsorogtek. Aztan Martha beoltoztetett nepviseletbe, Galien ponchot kapott, en a kepen lathato ruhakat, s lesetaltunk az iszonyat szelben egy kozossegi hazba.


Hat ez vicces volt.
Egyreszt mi erkeztunk elsonek, igy 10 perc varakozas a sotetben. Csak a helyiek ucsorogtek ott, zeneszek, meg nehany no.
Majd mikor megjott a tobbi 6 turista, elkezdodott a zene. Mindez sotetben (csak arnyakat lattunk), am a zene fulsiketito hangos volt! Hallaskarosulas a kobon.
Aztan egyszercsak Martha az 58 evevel ott termett, s felkert tancolni engem! :)))
4000 meteren nem egyszeru tancolni! de mi roptuk, s nevettunk.
Majd a kovetkezo szamnal a tobbi helyi is felkert egy-egy turistat. En ezt megusztam (emrt meg pihegtem), helyette Galienen rohogtem nagyokat, mert iszonyu viccesen tancolt :))
Kb 20 perc volt a "frenetikus" folklor so a sotetben, kozben kint suvitett a szel, mi turistak a veget vartuk, aztan eljott az is, mert elegge faradt volt mindenki, s szep lassan visszamasztunk - ki-ki vendeglatoja hazaba-, a vaksotetben.
Mosdas nuku persze, alvas a kemeny agyon az volt.

Reggel 6.40kor egtelen zajra ebredtunk, a vas ajtonkat dongette a tata, aki a vendegkonyvet hozta. ugy latszik iszonyat fontos volt, hogy hajnalban azt elolvassuk, s belejegyzeteljunk :))
mindegy, megtettuk, gyanitom, meg sokaig en leszek az egyetlen magyar bejegyzes Martha konyveben :)
Aztan 7kor reggeli, ismet tea, egy palacsinta / fo, meg egy olyan kemeny kenyer, amivel olni lehetett volna (ezt persze nem ettuk meg -fogorvos nem leven a szigeten, nem rizikoztunk)

Majd 8kor indulas a hajoval a szomszedos szigetre : Taquile-re.
Korbesetaltunk a szigeten, ez jobban tetszett, nem tudom miert, de hangulatosabb, az eukaliptusz fakkal, napsutessel, hangulatos nepviseletes emberkekkel.
Ami fura volt, hogy a nok ugy setaltak, hogy fonalat gombolyitottak kozben, a pasik meg kotottek"!!! seta kozben, ill megallva is :))





Elobb a foteren nezelodtunk, sok erdekes dolgot megtudtunk idvezunktol, majd szabadido, en a falut deritettem fel, Galien a napon ucsorgott. (a foteren keszult az a kep, amin a pasik kotogetnek.
Majd egy etterembe vitt az idvez, de persze ez az ebed mar nem volt benne. Hat mi nem hagytuk magunkat lenyulni, igy a 15 solos menu helyett a szomszed etteremben 10 solert ettuk ugyanazt a menut : leves, s finom pisztrang.

Majd leseta a szigeten a kikotoig, hajora szallas, s 3 ora ut utan megerkezes Puno-ba.
Ideerve borus eg, hideg fogadott.
Elobb elfoglaltuk szallasunkat a turan megismert izraeli lannyal egy szobaban (segitve neki, mivel nem akart sokat fizetni a szobaert, igy befogadtuk 3.nak - amiert en persze kicsit huztam a szam, mert ugyanannyit fizettunk igy fejenkent, mint egy ketagyasert, de vegulis egy ejt kibirok...)
Majd kakaozas jott, seta a varosban (mar izraeli lany nelkul), s most elvileg 20 perce var rank a hotelben, megyunk vacsizni.
Ugyhogy sietek is.

Holnap 8.30as busszal elhagyjuk Punot Cusco fele (7 ora az ut), s mivel mar helyreallt a rend, feloszlattak a blokadot az uton, igy nem kell 13 orat buszozni, mert jarhato a rendes ut (sztrajk volt ugye).
Igy holnap irok legkozelebb, Cusco-bol.

Puno

Morozus hangulattal indult a reggel. Egyreszt nem ereztem magam jol (nyugi, semmi kulonos...), masreszt az egesz varosban nem lehetett igazi eszpressot kapni. Illetve persze a draga szallodakban igen, de mi azert nem akartunk horror arat fizetni erte.
Plusz ehes voltam, s mar 10 ora volt..
Na vegul beultunk a foterre (Plaza des Armas a valtozatossag kedveert :)), a katedralissal szemben egy etterembe. Kilatas a napfenyben csillogo szep barokk katedralisra. Innentol javult a kedvem, mert egesz jo kavet kaptam, elotte narancs-ananaszle, majd piritos. Nem nagy szam, de jol esett. Plusz persze kartyaztunk. Galien probalt felviditani - ez sikerult is. :)


A foter melletti utcaban az emberek szines homokkal kevert szirombol kulonbozo figurakat (virag, madar) raktak ki, az utca teljes szelteben. Valami unnep van, mint kesobb megtudtuk, a varos egyik patronusanak unnepe, mikoris feldiszitik az utcakat, majd a szinesse tett utcakovon vegigvonulnak (ezzel persze ripityara taposva a muvet), tancolva, zenelve, iskolai csapatok, osztalyok egy csoportban... Sajnos magat az unnepet nem lattuk, mert du volt, mikor pont a Silhustani romoknal idoztunk... de az elokeszulet is epp olyan izgi volt.
Amugy az utcakon mindenhol nenik ulnek nepviseletben (ill ez itt mindennapi oltozet), s kotogetnek, magas kalapjukban, neha egy-egy gyerkoccel az oldalukon, vagy epp a hatukon, szines alpaka-kelmebe kotozve.

Utana seta Punoban, igy csillogo napfenyben egyaltalan nem baratsagtalan. Egyreszt a sztrajk es az elmult napok esemenyei miatt sok a rendor, de amugy nincs is veszely-erzete az embernek, mert az emberek kedvesnek neznek ki.
Megneztuk a piacot, a tobbsoros huspult erdekes volt (foleg a vakarozo kutyaval a nyers csirkelabak elott...), amugy semmi kulonos.
Eztan beultunk egy amolyan ciklo-felebe (mint Azsiaban, ember hatul ul bicajon, teker, mi elotte egy utanfuto helyett "elolfuto"ban.) Klassz erzes, kellemes meleg volt, lagy szello, mi "suhantunk" a lepukkantsagukban is szines utcakon.
A palyaudvarra igyekeztunk, megtudakolni a penteki buszt. De hiaba, mert nem tudta senki, hogy a sztrajk meddig tart, majd csutortok este kell erdeklodni... Remelem, eljutunk meg penteken Cusco-ba.

Eztan egy ujabb cikloval (nevezzuk igy, leven nem tudjuk a nevet) eljutottunk a most epulo toparti setany menten (a gyonyoru habos felhoket csodalva a to folott) a varos masik felebe, a Yavari gozoshoz igyekezven - de nem jutvan (meg) oda. :)
ugyanis a ciklo-sofor nem tudta, mirol beszelunk, igy vegul kiszalltunk feluton.
Az egyetem mellett voltunk epp, kelloen lepukkant resz amugy, mondanom sem kell, turista egy szal sem. De mi epp ezt csipjuk :)
Aztan (miutan megettuk a piacon zsakmanyolt, soha nem latott nagysagu) avokadot (pocsek, vizize volt), lestoppoltunk egy kollektivot (gyujto-busz), amivel fel solert elmentunk a kb 1 km-re levo luxushotel elott lehorgonyzott M.S. Yavari hajohoz.


Ez egy Skociaban 1862ben gyartott gozos, amit 2700valahany darabban szallitottak at az oceanon, majd Arica-ban (ma Chile, akkor meg Peru) partratettek, innen vonattal Tacna-ig, majd at az Andokon (mas lehetoseg nem leven) szamarhaton! 1000 ember es szamar vitte 6 (!!!!) even at! Merthogy a perui kormany hadihajot akart belole csinalni Bolivia ellen (az agyuk soha nem erkeztek meg, igy csak teher- s ember szallitasra hasznaltak) a Titicaca tora.
Nagyon erdekes volt a hajo, kivul-belul megneztuk, az idvez megengedte, hogy megfogjunk mindent, sot a kapitany tok jo fej volt, eleg sok mindent tudott Bp-rol :)


Ezutan visszabuszoztunk a belvarosba, feledheto ebed jott a csarnokban (szornyu levest ettem, mivel Galiennel egy 3 solos menun osztoztunk), majd 2kor felszalltunk a minibuszra. Ugyanis befizettunk egy szervezett latogatasra a 37 km-re levo Silhoustani romokhoz (20 sol /fo).












Megerte, mert sok erdekes dolgot mondott az idvez (szuperul beszelt angolul), gyonyoru tajakon mentunk at (az Altiplano ugye), sok szep hazikot lattunk (inkabb autentikus, de ezt a foton latjatok), majd a romokat.
Amik pre-inka romok (kr.e. 1000 korul-i kultura nyomai, amiket vegig, az inkakig hasznaltak - az inkak viszonylag rovid ideig, kevesebb mint 100 evig uralkodtak Peruban, a 15-16. szazadban). Egy temetkezesi hely ez, ahol a kulonbozo kulturak kulonbozo temetkezesi tornyokat emeltek. Mindez egy lagunaval korulvett felszigeten, ami maga egy domb, s egy vikunya-rezervatumkent szamontartott szent szigetre nez (ami a laguna kozepen van). Azon kivul, hogy majd szetfagytunk, erdekes volt. Megjott a vihar is (lasd kepeken szinek!), meg valami cserebogartamadast is ateltunk (:)), ezert gyorsan be a minibuszba nagy nevetesek kozepette.

Majd megalltunk meg egy autentikus kunyhonal, amit egy lamat, s alpakat tarto csalad lakott, s megnezhettuk, hogy elnek, mit esznek. Sot sutottek nekunk kenyeret is, s kb 6 fajta krumplit is megismertunk. Nagyon erdekes volt.



A haz bejarati ajtaja melle alpaka-vert frocskolnek (jobb oldalt), ez megvedi a rossz szellemektol a bent lakokat. A teton levo ket tehenke (keramia) szinten amulettkent szolgal. A regi bicaj-gumit nem sikerult megfejteni, pedig ezt is minden hazon lattunk... :)






Majd az eso beuzott a buszba ismet, s kb 40 perc mulva (fel 5kor) kiszallas Puno-ban.


Seta, majd vacsora. Egy a "routard" altal ajanlott ettermet neztunk ki, mert vegre valami "jot" akartunk enni. En alpaka-steak-et kertem, Galien pizzat es tesztat. Minden naaagyon feledheto volt. De vegulis nem minden nap eszik az ember alpakat, amugy meg csak 1000 forintnak megfelelo penzt fizettem erte, tehat vegulis nem nagy veszteseg.

Mivel esik (itt a nyar olyan, hogy egesz nap verofeny, kek eg, meleg, majd 4-5kozott szurke lesz az eg, s esik egesz du vegen/este, reggelig), most bemenekultunk egy netkavezoba, de innen egy szupi barba megyunk, amit meg reggel kavekereses alatt talaltunk.
HOlnap reggel meg indulunk a ket napos Titicaca tavi kirandulasra, igy csak csut este irok megint.

uton Puno-ba / Altiplano

Mivel este egy kis film megalkotasaval voltunk elfoglalva (...), ugy dontottunk, hogy bar nincs jegyunk a Puno-i buszra, nem megyunk ki koran a pu-ra, inkabb alszunk fel 9ig. Igy is tortent, majd fel 10re kint voltunk a palyaudvaron, s nagy szerencsenkre a 10.30as buszra kaptunk is jegyet (Flores ceggel jottunk, eleg korrekt, s 20 sol a jegy / bar megjegyzem, minden ceg ennyiert hoz PUno-ba).
Reggeli beszerzese (mar regota koketaltunk mindenfele toltott hasekkal, most itt volt az ido, hogy megkostoljuk, s milyen jol tettuk, mert isteniek voltak. A sajtos a legjobb, de a zoldseges sem rossz.
Fel 11kor indulas, eleg lassan hagytuk el Arequipa-t, de aztan elindultunk felfele az Altiplano-n (ez egy felfold az Andokban, Puno korul foleg, de mar nem sokkal Arequipa utan is hasonlo a taj).
Mindenhol alpaka, es vikunya nyajak, nem gyoztem fotozni, aztan le is alltam, inkabb csak bamultam kifele az ablakon.
Az idojaras hamar valtozott, elobb borus, majd kozeledve Puno-hoz tiszta kek eg, szikrazo nap, a szinek jobban elvaltak (valszeg a magassag miatt, mivel mar 3000 meter folott jartunk), gyonyoru. Nehol falvak, vagy alpaka-nyajat terelgeto neni nagy szines kendoben, vagy bacsi ket tehenevel... nagyon festoi.
S a taj mintha kinyilt volna, vegtelen siksag, nagyon nagy tavolsagokba ellatni, olyan picit, mintha az alfoldon lenne az ember, mert hatalmas pusztasag mindenfele, a horizont szelen hatalmas hegyekkel, illetve persze pampafu borit mindent. Es szurkegulya helyett alkpaka-nyajak szambaznak mindenfele.
6 ora volt az ut, neha szunyokaltunk, kozben ment a Ryan kozlegeny megmentese a videon (oda-odapislantottunk neha), de foleg a tajat neztuk.


Aztan Juliaca-ba ertunk 3kor, ez Puno elotti utolso megallo, nagy varos, de semmi kulonos, mindehol epulofelben levo hazak, vasbeton kilatszik a betonbol, szegenyseg, de rengeteg ember, s mintha az egesz egy piac lenne. Valami nagybani piac mellett johettunk el, mert kb 5 percig csak a piac mellett haladt a busz. Mindenfele gyumi, zoldseg, krumpli, kukorica, cukornad, s meg amit nem lattunk, vagy ismertunk fel.
Nem lett volna kedvem kiszallni, de ez igy varosnezesnek nagyon megfelelt. Putri a kobon varosi kivitelben. De persze azert Juliaca is epul, mindehol betonozzak az utat.



Ezt a varost elhagyva egy ora alatt ertunk PUno-ba.
A fenyek fantasztikusak voltak meg az uton. Hatalmas kiterjedesu pusztasag, neha szikes talaj, egyik oldalon sotet eg (vihar), de szikrazo napsutes, ami gyonyoruve tette a tajat, masik oldalon kek eg s napsutes, meg hatalmas habos felhok! Remelem, a fenykepek visszaadjak a hangulatot.




Rendorok mindenutt, mar Arequipa-ban is ellenorzes volt (az osszes helyi igazolvanyat osszeszedtek, a mienket persze nem), de Juliaca utan megszaporodtak az uton allo rendorautok, ellenorzesek, vagy egyszeruen csak a jelenlet. Mint megtudtuk Puno-ban, valami balhe volt Puno es Cusco kozott, meg is halltak paran, sot az utat lezartak, sztrajk is van (talan pentekre, mikor mi el akarjuk hagyni PUnot Cusco fele, megszunik a sztrajk, ha nem, akkor a 7 oras busz ut helyett 14 orat kell buszozni...brr)


Aztan egyszercsak feltunt bal felol egy to, eltelt nehany masodperc, mire leesett, hogy mar a Titicaca tavat latom, a vilag legmagasabban fekvo, hajozhato tavat (3900 meteren). Maga PUno egy szurke betonvarosnak tunt fentrol, ahogy megpillantottuk, a to partjan, a maga 3850 meteres magassagaban.
Apropo, nem is erezzuk mar a hegyibetegseget, egyaltalan nem faj semmink, tok jol vagyunk, pedig 3850 meteren csucsulunk epp.


A szurke-kek eg, amit korabban lattunk, PUno folott volt epp, ez azt jelentette, hogy amint kileptunk a buszterminalrol, elkezdett omleni az eso, s ez meg most sem valtozott...
Epp ezert annyit tettunk (4 orakor erkeztunk PUno-ba), hogy a pu-on javasolt 20 solos szallasra vitettuk magunkat egy taxival (3,5 sol), a hotel szuper tiszta, eddig a legjobb, s ingyen tea es internet is van. Majd elindultunk a kornyekbeli utcakban felderiteni egy utazasi irodat, aki elvisz minket a Titicaca tora kirandulni.
Jol megversenyeztettunk 4 irodat, majd a legjobbnak tunot, legszimpibbet valasztottuk ki a letornazott 60 sol-os arert. Ezert 2 napos kirandulas jar, transzferrel, hajoval, 3 sziget (koztuk a nadon uszo szigetek) meglatogatasa, egyiken szallas csaladoknal, 2x kaja es reggeli. szoval tok jo lesz, remelem, az ido is megjavul, s kisut a napocska nekunk.


Holnap meg Puno-ban maradunk, ill du elmegyunk a Silhustani romokhoz, errol majd holnap este meselek...