A taj pampa, felfele kanyargo ut, fennsikon pampafu, mivel az utikonyv azt irta, hogy sok itt a vikunya meg az alpaka, ezt kerestuk, de en csak egyszer lattam egy nagyobb nyajat (Galien szinte vegigaludta az utat), de sajna nem tudtam lefenykepezni, mert mire bekapcsoltam a gepet, tovabb kanyargott a busz.
Chivay-ba erve par perc bolyongas a palyaudvaron, majd rajottunk, hogy 5 perc mulva megy egy busz Cabanaconde-ba (ez a turazok kiindulopontja). Hat hopp mar fent is voltunk, a 2 oras utat 3 sol-ert kanyarogta vegig. mar a kanyonban, szedito melysegek folott (4-4500 meteres hegyek veszik korul a kanyont, ez a Fold masodik legmelyebb kanyonja).
Alkalomadtan (most nagyon regi, lassu gepnel ulok, nem tudom, sikerul-e egyaltalan feltoltenem...) mutatok kepeket is, de ugy kell elkepzelni, hogy Chivay kornyeke teraszosan megmuvelt, messzirol olyan, mintha rizsfoldek lennenek, na persze nem olyan zold, s kozelebb erve latszik, hogy kopar, s burgonya, kukorica, vagy sima fold van a teraszokon...
Kozben szegenyes falvakon mentunk keresztul, badogtetovel fedett valyoghazakkal, de az emberek mindenhol nagyon szines ruhazatban voltak (a hetkoznapi ruhajukon is min 120 fele szin van... nemi tulzassal). Juh- es kecskenyajakat kerulgettunk a poros uton, szamarak mindenfele, a kanyon tulfelen nehany kosza hofolt a csucsokon, egy-egy vizeses a tavolban, s meg egy kondorkeselyu arnyekat (na persze utana ot magat is) felfedeztuk, ahogy a szedito melyseg felett koroz...
Fel 12 korul ertunk Cabanaconde-ba, ami csak egy picit nagyobb, mint ahogy egy elhagyatatott falut el lehet kepzelni. Szurke valyoghazak, poros utcakon jatszo gyerekek, szines oltozetu nok hatukon nagy batyuval, ferfiak kalapban beszelgetnek a bolt elott... szovel mindez turistaszemmel nagyon varazslatos, de egy pillanatra se futott at az agyamon a letelepedes gondolata.
Ahogy a buszrol leszalltunk, rogton elkaptak helyi program- es szallas dealerek, ami hasznos, mert mindenki kedvesen csinalja, s a kesobbiekben megfeleloen hasznosnak bizonyulo terkepeket osztogat (persze ez kezdetleges, par vonalbol allo valami, nem topografikus profi terkep). Sot egy belga lany is leszolitott, aki most nyitott perui parjaval itt egy hostelt (fel nem tudom fogni, hogy a sracon kivul hogy szeretett bele ebbe a kietlen, szaraz, poros videkbe a lyany!). Ez a lany aztan elcipelt minket a hosteljebe, s ott egy jopofa terkepen elmagyarazta, mit erdemes megnezni a 3 nap alatt. En hulye meg hallgattam ra, s itt volt a hiba, mert akkor meg nem tudtuk, mennyit fogunk szivni a kis "turacskan".
Majd megebedeltunk, s elindultunk utravalo kajat keresni. Ez nem volt egyszeru, nagyjabol egy ora alatt bejartuk a megsem annyira pici falu osszes kis bodegajat, uzletet, de sehol nem volt tartosnak bizonyulo elelmiszer, ami nem tul nehez. Galien persze a korai keles miatt nyugos volt, igy egy ido utan egyedul folytattam a bevasarlokorutat, o feladvan leult a foteren.
Itt jott utunk elso mosolyszunete (ami azert nem volt tragikus), ugyanis neki lovete nem volt, mit akar csinalni, ezt en ugye elbol nagyon tudom toleralni, s kisse ingerult lettem, hogy akkor minek jottunk ide, ha a poros faluban akarjuk tolteni a 3 napot. Ha meg elindulunk turazni, akkor minel hamarabb, mert mar fel 2 van! Igy hat dontottem kettonk helyett, s kiadtam az ukaszt, hogy akkor induljunk. Erre o itt bevagta a durcit, s kb 4 oran keresztul 4 szot valtottunk osszesen...
Amugy ruhelltem en is az osvenyt, mint kiderult, iszonyu poros (akkor az elkepzelt por mennyiseget min 5tel szorozzatok fel), kietlen, szaraz, kaktuszokkal boritott tajon meneteltunk. pontosabban 3,5 ora alatt ertunk le (1000 meter szintkulonbseget megteve), terdet nem kimelve, rettento meredek osvenyeken a kanyon aljaba. Tudonk nagy reszeben por volt oxigen helyett, a borunkrol, s ruhankrol nem is beszelve... Szerencsere borus volt az eg, igy legalabb nem izzadtunk. De mar a pokolba kivantam en is ezt a turat.
De minden jo, ha vege jo, egy paradicsomi zold kert volt a kanyon aljan (a vart nagy falu helyett 4 hazat talaltunk), kis nadkunyhok (szolgaltak szallashelyul a turistaknak), mi viszont a kertben allithattuk fel satrunkat. (8 sol/ fo a satorhely es ujabb 8 sol a vacsi. A kolat 5 solert adtak, a 2,5 literes vizet 8ert, de ebbol nem vettunk). Majd legyalogolva a lepcson a folyohoz, a folyo partjan (a kozeli gejzirbol, ill itt feltoro termalforrasbol taplalkozo) talalhato ket termalmedencehez (amiben mar par spanyol, s belga aztatta faradt tagjait). Epp naplemente elotti tompa fenyu romantikus idoszak volt, mikor becsobbantunk a 38 fokos vizbe (hmmm, de fincsi volt), s rogton ki is bekultunk persze. Mikor a csillagos eg alatt kimasztunk a vizbol, hulla ehesen, mar csak meg kellett maszni a 40 lepcsot, ami az "etteremig" vitt.
Ez a folyora, s a csillagos egre nezo nad-terasz, vak sotettel, ill nehany gyertyaval megvilagitva. Itt evett a kis nemzetkozi csapat (9en osszesen), finom kremlevest, a folyobol fogott halat, az elmaradhatatlan rizzsel, s hozza citromfu-teaval. Majd a milliard csillag fenye, s a tejut megcsodalasa utan este 9 korul nyugovora tertunk. A kabocak, s a vizcsobogas altatott el.
Szombat : Llahuar (itt toltottuk az ejt) - Oasis
Nem birtunk betelni a reggeli latvannyal. Harapnivaloan zold fuves kert, muskatlik a satrunk elott, minden turista elment a nadkunhokbol, a nap szaz agra sutott, a folyo csobogott... maga az Eden... Igy csak nemi lustalkodas utan sikerult elindulnunk, nagy nehezen osszeszedtuk magunkat 9 fele, s 9.20kor nekivagtunk (az akkor meg nem sejtettuk, mekkora falat) hegynek.
Elozo nap - megelegelve a por-nyelest - ugy dontottunk, hogy a terkepen lattunk egy 1 oranyira levo falut, ahova valami utat jelol a terkep, hatha visszajuthatunk Cabanaconde-ba busszal, stoppal, akarhogy, ebbol a kietlen, mely kanyonbol. De kiderult, hogy az adott falubol (Soro) csak hetente 3x van egy darab busz, s az 2 nap mulva lesz esedekes (mar a kovetkezo). Igy kenytelenek voltunk a belga lany altal javasolt tervhez visszaterni, s elindulni az Oasis-nak hivott valoban oazisba, ami 4-5 oranyi jarasra volt. Ehhez viszont fel kellett maszni 900 metert, s lefele 850 metert. Mindezt a legnagyobb rekkeno hosegben.
Hat en meg soha nem szenvedtem ennyire!
A hoseg, de foleg a viznelkuliseg miatt. Ugyanis 3 kisuveg vizunk volt (6 dl/ uveg), de mivel Galien keptelen volt tartalekolni, o ivott meg kettot, en egyet. Igy a 4 ora utat kicsit tobb, mint fel liter vizzel tettem meg...
Hat a vegen mar kezdtem paranoias lenni, pl arra, hogy Galien kilopja a hatizsakombol a maradek par kortyomat (persze szo sem volt errol), sot mikor meg akarta nezni, nekem mennyi maradt, szinte ramordultam, hogy ne nyuljon a vizemhez. Hihetetlen, hogy mit hoz ki az emberbol a szomjusag! Mikor orakon at felfele kell menni, iszonyu meredek es nagyon poros osvenyen, arnyek sehol, az embernek a szajaban nyal helyett por van, s ragad a szajpadlashoz a nyelv, a szaj cserepes... nem reszletezem, lattatok tan eleg hasonlo temaju filmet... hat ilyen, csak megelni sokkal szarabb.
Mire 2,5 ora utan felertunk a csucsra, mar teljesen kivoltunk, orommamor a kobon. De persze meg elottunk volt a vizszintes szakasz, meg a lefele-menet, ami majd olyan szar a csuszos por miatt, mint a felfele. Botladoztunk (Galien majdnem lezuhant a szakadekba, egyszer ugy megcsuszott), de vegul csak leertunk az oazisba, ami utunk utolso masfel orajan at vegig a szemunk elott, ill a labunk alatt volt, csak epp elerhetetlennek tuno kb 800 meteres melysegben.
Fel 2kor ertunk le. Rogton megtoltottuk patakvizzel az uvegeket, s aquatabs-szal teve ihatova, ki is ittunk fejenkent egy uveggel!
Majd ebedre a tegnapi kenyer, s szardinia, ra nemi szaritott fuge. S csak ekkor tudtunk valojaban a kornyezet buja szepsegevel foglalkozni.
Majd a 4 szallasadot megversenyeztettuk (mindenki ugyanazon az aron kinalta a csodas medencejet, buja kertjet, fuves placcat), ill Galien, mivel en inkabb csobbantam egyet az elso medencebe, ami eleg elhagyatottnak tunt (or sehol).
Vegul a palmafas kert mellett dontottunk, itt volt ugyan a legtobb turista, de ez tunt a legbujabbnak. 12 solt fizettunk fejenkent, amibe a satorhely, medence, s a vacsora is benne volt (2 satnya fogas, kokateaval).
De legalabb a delutan teljes hatralevo reszet edes semmittevessel toltottuk, furdoztunk, bamultuk a palmafakat, meg a tavolabb levo kopar taj ellentetet, jatszottunk a kutyakolykokkel, kesobb kartyaztunk. majd fel 7kor vacsi, s 8kor alvas. Erdekesek a naplementek, mert a nap rettento gyorsan megy le, kb 6kor mar sotet van, 7kor mar csillagos ejszaka.
Vasarnap :
Mivel tobb, mint 1000 metert kellett felfele mennunk reggel (ugy, hogy a 8 oras buszt elerjuk!!!) a naaaaagyon meredek osvenyen, igy 4kor keltunk (meg csillagos eg), 4.30kor indulas (szokasos snickers reggelire, mint energia etel).
A fejlampat vegul nem sokat hasznaltuk, mert kb 5kor mar derengett, s n6kor teljesen vilagos volt. 3 ora 20 perc volt az ut, nem reszletezem.
csak annyit mondok, hogy HALAL volt. Persze izomlaz mar a masodik nap reggelen volt, erre minden nap ratettunk egy lapattal (ugyhogy most jarni alig birok), de legalabb nem volt napsutes, mert a sziklaoldal vegig arnyekban volt. Vizzel sem volt kulonosebb gondom, bar megint kevessel kellett beerni, de inkabb a megerolteto fizikai munka, a 3 oran keresztul megallas nelkuli felfele kapaszkodas volt kimerito. Lepesrol lepesre kuzdottuk fel magunkat, csiga-tempoban, a szo szoros ertelmeben kuzdes volt. Persze a tajat is csodalgattuk neha, egy-egy korty vizivas alatt, mert csodas volt, ahogy a nap a szemben levo sziklakat kezte narancsra festeni, majd egyre jobban megvilagitani. Plusz a fiatal hegyseg sziklakepzodmenyei, a Fold erejet fitogtato ko-tomorulesek lenyugozoek voltak. Mindehhez a sok kaktusz, meg az uton-utfelen szembejovo csacsi-karavanok (akik a luxus-turistak csomagjait, vagy epp magat a turistat vittek fel hajnalban, meg elottunk)... szoval festoi volt.
Kozben pokolba kivantuk az egeszet, de a vegen jolesoen veregettuk meg vallunkat, hogy lam ezt is megcsinaltuk!
Haromnegyed 8ra ertunk Cabanaconde-ba, gyorsan vettunk banant, mandarint, narilevet, kenyeret, s uccu be a buszba. Vegul Cruz del Condor-nal (ez egy kilatoterasz, ahol reggel 9-10 kozott koroznek a keselyuk) nem szalltunk ki. Egyreszt mert akkor meg kellett volna venni a 35 solos belepot a Nemzeti Parkba (az egesz Colca kanyon az elvileg) - tehat ezt elbicceltuk, masreszt nem volt kedvunk a 120 turistaval a 2 kosza kondorra lesni, majd a 9 oras buszon nyomorogni, s esetleg vegigallni a 2 oras utat.
MIvel az elozo napokon lattunk kondorkeselyut, ill a kilatas is szebb volt a trekking alatt, mint az ugynevezett kilatobol, igy a buszonmaradas mellett dontottunk.
Jol tettuk, mert igy idoben ertesultunk a tenyrol, Chivay-ba erve, hogy az elozo napi "konferencia" (!!!! itt, a vilag vegen???!) miatt minden busz tele van masnap reggelig, igy Arequipa-ig a 3 oras utat mas modon kell megtenni.
Elindultunk hat a varoska foterere, turistabuszba bekeredzkedni (ez nem sikerult), viszont a lelemenyes helyiek vegul inditottak egy extra jaratot, egy mar 1935-ben leselejtezett busszal, amire volt pofajuk a 12 solos ar helyett 30 solt kerni. Persze nehany helyi segitsegevel lealkudtuk 25-re, na de azert akkor is!
Viszont megvolt a mai kaland is. Csak helyiek a buszon, nyomorogva, csomag-csomag, ember-ember, ill ember-csomag hatan (minden verzio jatszott). Nekunk viszonylag jo helyunk volt, nem panaszkodunk, meg bobiskoltunk is.
Sot, megvolt a boldogsagom, mert rengeteg lama, alpaka, s vikunya-nyajat lattunk utkozben. S csodas tajat, teljesen mas perspektivabol, mint idefele-jovet. Elveztem az utat, minden kenyelmetlensege ellenere.
Ami viszont pofatlansag volt, hogy a busz valami rendori ellenorzesre hivatkozva nem vitt be Arequipa-ba, hanem kitett a szelen, a semmi kozepen, mondhatni.
De szerencsere nehany elelmes taxis rogton ott-termett, s potom 6 solert be is vitt minket Arequipa foterere. 4-re ertunk a szallasra.
intermezzo : a kozlekedeshez : a taxik altalaban gazzal mukodnek, s hogy sporoljanak, leallitjak a motort, s innentol kezdve a kormany, s a kezifek segitsegevel haladnak elore, azaz gurulnak lefele a lejton. Persze vad dudalas, ami a tapasztalt helyi lakossag fele egyertelmu jel, hogy a kocsi nem tud megallni!! :))
Izgalmas, szoval csak szivos turistaknak ajanlott. :)
S im, 2,5 napos kalandunk veget ert, ismet Arequipa-ban vagyunk. Meleg zuhany, hajmosas, tiszta ruha, estebed, seta a szep varosban. Minden rendben van, kerek a vilag, mi is boldogok vagyunk benne.
S holnap reggel indulunk Puno-ba, a Titicaca tohoz.
1 megjegyzés:
Először is olvasótársaim nevében is köszönöm ezt az élményt, amit a blogotok olvasása és nézegetése okoz! :)
Ma (30-án) végiggörgettem a Tamásnak és a lányoknak a blogodat, és végignéztük a fotókat, közben ment a sok hűűűűűű meg a naháááááááááát!
Aztán meg üdvözlöm Galient is, mert egyrészt szuper fotókat csinál rólad, másrészt jól mutat a többi fotón, harmadrészt még szuperebbé teszi az utazást neked (az első mosolyszünetetek ellenére), úgyhogy: Un gran merci, Galien!.
Megjegyzés küldése