Mivel vegul a 12h30as buszra vettunk jegyet, igy szabad volt a delelottunk, amit azzal toltottunk, hogy megneztuk az orszag legregebbi, legnagyobb, s legfontosabb penzverdejet, a Penz Házát. (huuu, rátaláltam az á beture!!! juppi)
Ugyebar a vilag legnagyobb ezustbanyaja Potosiban volt, ezert a spanyolok jobbnak lattak itt veretni az osszes penzuket, mindazt, amit Spanyolorszagban hasznaltak, mind azokat, amiket a kulonbozo gyarmatokon. Igy a 17. sz elejetol itt vertek minden penzt.
Fonak dolog, hogy a modern, mai Bolivia fempenzeit Spanyolorszagban verik (mivel az alapanyag hianyzik itt), kivetel az 5 Bolivianos-t, mert azt Kanadaban, a papirpenzt meg Fr.o-ban nyomjak... :))
Most nem reszletezem a muzeum latogatasat, erdekes volt, francia idvezunk is volt, s majd masfel orat tartott.
De meg igy is kiertunk (persze helyi busszal - taxit elvbol sem...) a "pu"-ra, azaz abba az utcaba, ahonnan a buszok indultak Uyuniba.
Elobb ebed (fel 12kor), majd varakozas, vegul buszra felpakolas, s 10 perc kesessel indulas - az utcabol.
Merthogy a varosbol nem sikerult elindulnunk, helyi szokas (mar tobbszor megfigyeltuk), hogy a buszok az utasok felszallasa utan mennek tankolni.
Na ez itt most ketszer is megtortent, igy fel 1 helyett 2kor (!) indultunk el Potosibol.
Sebesseg : gyok 2.
Ut : nem neveznem utnak, foldut, kanyargos, tiszta homok es ko.
Ezert a kb 200 km-t 6 orara taksaltak. Mi viszont 8 ora alatt tettuk meg. Csigatempoban, s vegig nyelve a port. Nem tudom leirni, hogy mekkora por volt vegig, az utolso orakban mar a polo az arcunkra tekerve, kb mint egy Saharai vihar (igy kepzelem legalabbis). Mikor faj a lelegzetvetel. Amugy is 3500-4000 meter kozott kanyarogtunk vegig, tehat a lelegzetvetel (bar mar reg hozzaszoktunk a magassaghoz) nehez.
Egy szoval leirva : ut konforterzete szornyu. (igen Verocs, en sem hittem volna, hogy lehet uberelni a buszozasokat!)
Ellenben a taj : LENYUGOZO. Fantasztikus, amulatbaejto... nem folytatom.
Vadnyugat a la Bolivia.
HOmok, benne fucsomok, kanyonok, voros es barna sziklabol, lelegzetelallito formakban, amit a szel produkalt. Mindehhel nap, es csoda feher, habos felhok.
Mindenutt lamak, de nem am kis csordacskak, tobb ezer! Ilyen sokat meg soha nem lattunk. Minden zold reszen lamak ezrei legelesztek.
Neha hatalmas siksagok, neha az ut a kanyonban kanyargott.
Meg a villanypoznak (ami miatt nehez volt jo fotot csinalni.. :)
Azert parat betuzok :
Persze a keses azert volt idegesito, mivel tudtuk, hogy az Uyuni-i utazasi irodak 8ig vannak nyitva, s elvileg a mi buszunknak 5.30ra kellett volna a "varosba" erni.
E helyett fel 9re ert be, vaksotet.
Persze ennek is meg van az elonye : csodas naplementet csodaltunk a buszbol, s az utolso masfel oraban csak a sok milliard csillagot bamultuk (busz belso vilagitas nem leven, ez nem volt nehez).
Persze minden jo, ha vege jo : mikor leszalltunk a buszrol, rogton egy meg nyitva tarto kis irodaba botlottunk, ahol meg is alkudtunk 80 dolcsi helyett 70-re a masnap indulo kirandulasra.
Mivel tobben is voltunk turistak, konnyebb volt az alku.
Vegul 4en maradtunk, egy francia parral egyutt.
A befizetes utan szallaskereses a vaksotetben. Nem olcso ez a porfeszek, de vegul a "centrumban" talaltunk egy normalis hostelt 60 bolivianert.
Tunderi "mamita"-val.
Agy, szoba tiszta, igy hat lepakolas, majd uccu az "ucca", korgo gyomrunk jelezte, hogy vacsi ido van (bar mar fel 10 volt).
Vegul egy gurulo hambi-arusnal ettunk 2-2 hamburgert 3,5 bolivianert darabjat.
Eztan agy, s mely alvas.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése