Camino Inka

nov 8 szombat - nov 11 kedd

5kor oracsorges, tejmelegites, isteni kakao es tegnapi kenyer elfogyasztasa a (mar) napos teraszon, a meg alvo Cusco-ra nezve. Majd megkaptuk reggelinket is, s 6.10kor igy sikerult teljes menetfelszerelessel (azaz kishatival, mivel nagyot bent hagytuk a hostelban - ja, amugy San Cristobal, ha meg nem irtam volna, s akit erdekel, nagyon jo kis hostel, 15 sol/foert reggelivel).

Meg is jott az irodai alkalmazott, aki lekisert minket a mar a foteren varakozo buszhoz. Almos utatarsak koszontese, tobbi osszeszedese, s kb haromnegyed 7kor indulas Ollantaytambo fele. Chinchero - Maras - Urubamba erintesevel (amit ugye mi mar ismertunk, de most is amulva neztuk a reggeli fenyekben furdo tajat).
fel 9 fele erkezes Ollantaytambo-ba, itt kicsit tobb mint 1 ora varakozas (kozben egy ananaszt magamba "eroltettem" - nyamnyam), mivel az idvezek (Juan es Pepe) hordarokat kerestek - sikertelenul, mivel a szomszed faluban fesztival volt,s nem akadt eros es tettrekesz ferfi a videken :)
Mi azert 10 fele elindultunk buszunkkal a rogos es keskeny uton a 82es km ko fele. Innen indul ugyanis a hagyomanyos inka osveny, azaz 4 napos, izgalmasnak es szepnek igerkezo trekkingunk.

11utan erkeztunk meg, itt nagy varakozas jott, mivel itt kellett keriteni hordarokat. MIg a tobbi csoport elindult, mi a parkoloban (igaz, a majd 6000 meteres, hofodte "Veronika" csucs toveben, csoda taj altal korulveve, a volgy melyen) varakoztunk, mig szakacsunk (igazi szakacssapekban) prezentalta a "fastfood"-ot, ahogy Juan nevezte ebedunket.
Nemi (fel oras) kesessel el is keszult a nevezett ebed. Ekkorra mar igen ehesek voltunk (fel 1), ill egy szep vihar kerekedett a reggeli napsutesbol. Ami beterelt minket egy fedel ala, amit azert aztatott a vihar, becsapva a teto ala. Eleg huvi is volt, meg ehesek is voltunk ugye, igy a hangulat a "tetofokara hagott". Azert mi probaltuk lazan felfogni, s hulyeskedni, a tobbi utatarssal egyetemben - igy a hangulat vegul megiscsak jo volt. :)
Az ebed is nagyon finom volt, csak ISZONYUAN keves! Mondhatni, csak mutatoba kaptunk a levesbol, rizs, zoldseg es 3 apro husikabol. Utana mate de coca (coca tea), majd indulas, a meg mindig szemerkelo esoben.
Fenykep az inka osveny bejaratanal, ami egy fa-tabla, a szent folyo, az Urubamba (nem keverendo az Ollantaytambo elotti hasonlo nevu telepulessel, ahol par napja egy ejszakat toltottunk) folott ativelo fuggohid mellett. Itt all ugyanis egy orbode, ahol a 244 sol-ba kerulo belepot be kell mutatni (amit persze az iroda vett meg, mivel mi a package-ert fizettunk 300 eurot- ami a vilag legnagyobb atvagasa volt, mert mindezt 290 dollarert meg lehet kapni - marmint a 4 napos utat teljes ellatassal,szallassal, hordarokkal, vezetovel, belepokkel). Ugyanis az igazi, inkak altal vagott osvenyre naponta csak 500 ember lephet (teherhordokat es idvezeket is beleszamolva, azaz kb 300 turista plusz a szemelyzet)!

No, atkelve a hidon indulas a folyot kovetve, enyhen emelkedo osvenyen. Nehol kis hazikok, korulveve kis vetemenyessel, nehany alattal, nehol sarban jatszadozo gyerekek, amugy semmi erdekes, plane azert, mert esoben nem annyira kellemes tajat csodalni. :)
Aztan kb 1 ora mulva elallt az eso, mi meg feljebb kanyarogtunk (amugy eleg sokszor megalltunk pihenni, kb felorankent, amit legtobbunk meg is jegyzett az idvez fele, hogy felesleges, inkabb siessunk - leven eleg keson, 2 fele indultunk el, s igy sotetben volt varhato az erkezes). MIvel a mai nap nem volt nehez, csak kb 4 orat mentunk (utkozben romnezessel egyutt).
Mivel az osvenyen persze nehany km-erenkent ortornyok, varoskak, falvak, eroditmenyek alltak anno, mikor meg az inkak birodalma viragzott.

fel 6 korul ertunk elso szallashelyunkre, fel ora cidrizes (mivel a hordarok elott ertunk ide, nekik meg meg fel kellett allitani a satrat is.
Pokerparti utitarsakkal, majd eleg keves vacsora a hidegben (szetfagyas), majd alvas a halszagu satorban. Elotte fantasztikus csillagos eg bamulasa....

Masodik nap.
5.30kor ebreszto, kokateaval (ami jo,mert a hidegben jolesik a forro tea).
Majd reggeli : kanaan! LEgjobb reggeli. Kapunk tejbepapit, finom palacsintat, lekvaros kenyeret, kavet, rengeteget eszem (mert a tejbegriz sok embernek nem izlik, igy 3 porciot sikerul magamba tennem :)


De kell is az energia, mert ez a nap a legnehezebb. 1200 meter szintkulonbseg (egy 4250meteres hago megmaszasaval) a cel.
7kor indulunk, szinte vegig felfele megyunk, eleg faraszto, lihegek is nagyon.
Galien eleg jol birja, vegig elol vagtat a tobbi fiuval.
Szerencsere meleg van, ahogy a napos reszre erunk, folyik rolunk a viz.
Masfel orankent megallas, reggel meg uzsicsomagot is kaptunk, naranccsal, ragcsaval, igy ezt eszegetjuk a pihenokkor.
A taj amugy fantasztikus, hatalmas, csipkes csucsok kozott megyunk, egy volgybol kapaszkodva fel a hagohoz. A novenyzet is valtozik, kezd tropikussa valni.
Illetve az osveny is valtozik,mert reggel kb 9 ota kikovezett uton megyunk. AMinek zome azert lepcso, eleg magas, kb 40 cm-es, igy nagyon faraszto a felfele haladas.
De sokszor patakok mellett megyunk, amik fole lianok hajolnak, az erdo buja, szinte tropusi.
Aztan az utolso masfel ora felfele : halal. :) na persze nem, csak teljesen kimerito. Hatalmas lepcsok, de csodas taj, es lamak legelesznek lent a volgyben.
Galien elsok kozott er fel, en csak a kozepmezonyben, dehat nem verseny ez, mindenki boldog.
A ket ausztral izompacsirta szenved (kb 2 oraval vannak lemaradva, s surun racuppannak az idvez altal hozott oxigenpalackra, leven aklimatizalodas nelkul vagtak neki e turanak, elozo este erkeztek repulovel Sydneybol! az orultek, meg jo, hogy betegek a 4250 metertol!





Mi fent a csucson masfel orat pihenunk, fotozkodunk, majd irany lefele a tuloldalon. A keskeny,de kovezett osveny romantikusan kanyarog lefele (ne kerdezzetek, mitol romantikus egy osveny, de erezzuk az inkak szellemet, plusz a termeszet szepsege, nagyon jol erezzuk magunkat).
Kozben beszelgetes a tobbiekkel, tok jo csapat jott ossze, majd mindenki francia, vagy belga, 4 ember kivetelevel a 14bol, igy szinte mindig fr.ul beszelunk.


bocsanat, de megy ma este 22.00kor a buszunk, indulunk BOliviaba (holnap reggel 9re Copacabana-ban leszunk, a pici, Titicaca to-parti faluban), s meg vacsizni kell, majd irany a buszallomas.
A trekk leirasat majd La Pazban folytatom (talan), holnap este, ugyanis addigra mar ott leszunk! A kepek rendezese plusz tovabbiak feltoltese is akkor varhato...




Du 3ra erunk a taborhelyre, iszonyu jo hely, a volgy kozepen, mar tropusi novenyzet, szemben, a volgy tuloldalan 4000 meter magas, hofodte hegyek furodtek a delutan vegi alacsony felhokben.





vacsora, majd kartyaparti a "kajasatorban" Thomas-val, Benjamin-nal, Annie-val.
Majd lefekves kb fel 9kor.


Harmadik nap :
ebreszto 5.30kor, szokasos kokateaval. A volgy meg a kodben furdik elottunk, de azon a magassagon, ahol mi vagyunk, mar tiszta az ido.
Reggeli (szerenyebb), majd indulas felfele a kikovezett lepcsokon. Nehezen kapaszkodunk, bar a napocska is eler minket, igy mindenki leveszi a pulcsijat, s poloban folytatja.

Kb fel ora mulva elso megallo, egy ortoronykent szolgalo inka-romnal (a nevet mar most nem tudom).



mai csucsunkra, 3900 meterre kb 1 ora mulva ertunk fel. Kozben ket pici tavacska mellett mentunk el (foto). Fent a csucson 10-15 perc pihi, fotozas, kobol "kern" epites (kis torony, ami utjelzoul szolgal a tobbi vandornak).





Majd ismet kicsit lefele kanyargas. A mai nap a legszebb. A novenyzet mar igazi tropusi mindenhol, paras levego, meleg, de mivel magasan vagyunk, nem kell megfulladni a 40 fokban...
Delelott elertuk masodik inka-romunkat (egybol ketto is egymas mellett), egy kis varost, ami szinten orposztkent szolgalt az inkak Machu Picchuba vivo utjan.


Majd lianok, tropusi novenyek, buja novenyzet kozott kanyargo uton kb 1 ora mulva elertuk taborhelyunket, ahol friss Chicha morada-val (fekete kukoricabol keszult nagyon finom edes-savanykas udito ital) vartak minket.

igy keszul az ebedunk...
Majd ebed - nagyon keves (bar jo), kozben csorgattuk a nyalunkat a szomszed satorban boseges lakomat (s desszertet is) kapo csapat ebedje lattan... :(

Utana nekivagtunk delutani etapunknak.
Ma 15 km-t mentunk, ebben ket csucsmaszas volt (egy 3900 es egy 3600 meter), nem tul nehez tura, de a kornyezet, a termeszet, a taj minden faradtsagert karpotolt.
Delutan a kovezett osveny vegig 3500 meteren kanyargott, szinte vizszintesen, egy volgyre, s a kornyezo hegyekre nezve. Csodas volt, lelegzetelallito!

Majd du 4 korul felertunk egy kis hegycsucsra, platora, ahonnan szinte 360 fokban csodas kilatas nyilt. Jobbra az Urubamba kanyargott lent a melyben, majd Agias Calientes varoskara lattunk ra (igen magasbol, igy picinek lattuk). Szemben mar Wayna Picchu (a "magas hegy") csucsat, s Machu Picchu (az alacsony hegy) egy szeletet is megpillantottuk (igaz, csak a jol zoomolo gepekkel, mivel meg 6 km-re voltunk az ahitott celtol).
Aztan egy ujabb inka romot neztunk meg kozosen, ami valami asztronomiai kozpont volt, s 5 forrasaval szent aldozatok helyszine.



Eztan elvaltunk vezetonktol, mivel ketfele valt az ut, balra kicsit hosszabb volt (mi persze ezt valasztottuk, csak hogy tovabb tartson a fantasztikus ut a dzsungelen at), s egy ujabb, kb 20 teraszra epult romon vitt keresztul.
Az ut ide, az erdon at csucs volt! Eleinte (meg az elagazas elott)csak 5en voltuk : Fabrice, a belga srac, Banjamin es Thomas, Galien es en. Majd Galien lement a rovidebb uton a taborhelyre, igy 4en, a 3 sraccal folytattuk utunkat az erdon at.
Lattam kolibrit (eletem elso kolibrije!) kb 1 meter tavolsagbol! De mire elokaptam a fenykepezot, meglatott, s irto sebesen tavozott a szep, piros virag kozelebol, aminek nektarjat szivta.
Majd kesobb meg tobb kolibrit is lattunk, szinte mindenutt, de egyet sem sikerult lencsevegre kapnom - nem hiaba a vilag egyik leggyorsabb allata.
Meg egy csomo szines madarat is lattunk, mindenfele az erdo hangjai, lianok, pafranyok.... leirhatatlan. Nagyon elveztem!

Aztan kb 5re leertunk, hulla faradtan, remego combokkal, sajgo terddel (mivel az utolso 2 oraban csak lefele mentunk viszonylag magas lepcsokon..) a taborhelyre.
Mivel teljesen leizzadtam, s mar 3.napja nem furodtem, elhataroztam, ha torik, ha szakad, lezuhanyozom.
Nem reszletezem a viz hidegseget... de jolesett, felfrissultem tole.

Kis pihi, kartyaparti, majd uzsonna 6kor (fel oraval a vacsi elott megtomni az ehes turistat pattogatott kukoricaval enyhen szolva is verlazito, de ehesek leven nem tudtunk mit tenni, mint megenni mindent). PErsze kitalaltuk, hogy ezt azert csinaljak mindig, hogy ne reklamaljunk a vacsi mennyisege miatt.

Most viszont tevedtunk, mert olyan lakomat kaptunk, hogy nem gyoztuk szamolni az erkezo talakat. Persze most az egyszer nem a minosegre koncentraltak, igy szinte minden (a papaya-krokettet kiveve) ehetetlen volt.

Utana kartyaparti - amibe a tegnapi kis csapaton tul Fabrice is beszallt. Aztan 8 fele alvas, mert masnap koran ebreszto!

Negyedik nap.
4kor ebreszto, gyors es keves reggeli, majd 5kor indulas. Kis sorbanallas a Machu Picchu park bejaratanal, ami fel 6kor nyit, majd hamar atkeltunk az ellenorzesen, s immar egy massziv turistacsapat kozepen (mivel itt felgyulik a nep, igy vegig rengeteg emberrel korulveve) masiroztunk a buja erdon at.
De jo hangulatban telt a kb 2 oras ut, szinte vegig Benjaminnal mentem, mivel Galien elore ment, jo formaban leven mar 3 napja.

7re ertunk Nap Kapujahoz, ami anno az elso pont volt a hegygerincen, ahonnan a vandor megpillanthatta a varost.
Kepzelem Bilgram (amerikai kutato) csodalkozasat, amint 1911-ben, perui vezetojet kovetve eloszor pillantotta meg a buja termeszet altal benott, 300 eve elfeledett varost (mivel az inkaknak nem volt irott tortenelmuk, s legendamondoik sem beszeltek soha Machu Picchurol, igy nem is kerestek 300 evig. Mikor a spanyolok elfoglaltak Cusco-t, Inka, a kiraly elpusztittatta a hires osveny elso par km-eret, hogy ne talaljanak ra a spanyolok. A tobbit meg idokozben benotte a dzsungel...)

Ennyit a tortenelmrol. Mi viszont mar egy szepen rendbetett, megtisztitott varosra lattunk ra - ill volna, ha Machu Picchu nem takarozott volna szegyenlosen a felhotakaroba.

Fel ora varakozas utan kitisztult az eg, a nap eros sugarai eluztek a felhoket, igy teljes fenyeben csodalhattuk meg a varost.




Majd elindultunk lefele, meg kb 40 percen keresztul kanyargott a kovezett osveny, mig elertuk az elso hazakat. Ill elso teraszokat, amiken lamak legelesztek, kituno fenykeptemat szolgaltatva a turistanak, a Wayna Picchu kupjaval a hatterben.





Csoportkep, majd lemasztunk a csomagmegorzohoz, ahova minden 15 liternel nagyobb hatizsakot le kellett adni.
Majd 2 ora varosnezes Juhannal, a vezetovel.
Eztan szabad felfedezes, seta, bolyongas a romok, hazak kozott.












Mi delben elegeltuk meg a rengeteg szunyogot (a labam ugy nez ki, mint egy baranyhimlose...), a meleget, s a romokat, s lementunk a 10 percenkent indulo busszal Aguas Calientes-be (ez a varos csak 1925ben epult, a turistak fogadasara, de mivel kozben termalvizet talaltak itt, elneveztek "meleg viz"nek.)

Elobb ebed, majd kis seta - de mivel semmit nem lehet itt csinalni, az ultraturista varosban, hamar, mar 2kor a termalfurdoben talaltuk magunkat. Ami a folyo partjan, a varostol kb 500 meterre, egy kis volgyben, a dzsungel altal korulveve.
Van itt hideg, langyos es melegvizes medence is. Kozben eleredt a tropusi eso, a madarak elhallgattak, mi meg boldogan aztattuk faradt labainkat a forro vizben.

6ra lementunk a palyaudvarra, felfrissulve, kipihinten, majd masfel oranyi vonatozas jott Ollantaytambo-ig, innen busszal folytattuk, s ertunk 22.00re Cusco-ba.

Gyors csomaglepakolas szallason, majd megbeszelt talalkozo 22.15kor egy Polleria-ban, mivel mar 3 napja almodoztunk (foleg Fabrice, a belga srac :))) egy jo kis grillcsirke - sultkrumplirol.
Anekdotazas, jo hangulat, majd ejfelkor bucsu a jo kis csapattol.

Nem kellett ringatni, mert hosszu volt a nap, s az eddigi ut egyik legszebb emlekevel hajtottuk alomra fejunket.