Salar de Uyuni

Uyuni - igazi vilagvege-falu. Pont, ahogy otthonrol az ember el tud kepzelni egy kihalt, kopott kis varoskat. Fuj a szel, auto 5 percenkent suhan el a nem tudni, miert ilyen szeles utcakon. Filmbe illo, Tarantino biztos tobzodna az oromtol, ha latna Uyunit.
Reggeli a piacon (kisebb futas, mert a 10.30as talalkozoig eleg keves idonk volt).
De vegul 2 BOl-ert ittunk egy kavet, s 1 Bol-ert ettunk egy mezes-langos felet. En elotte 3 Bol-ert egy finom frissen csavart narilevet.
Majd ragcsa, kaja beszerzese - okulva eddigi (foleg Machu Picchu) kirandulasbol, tudva, hogy nem halmoznak el minket elelemmel, inkabb felkeszultunk, hogy ne kelljen koplalni.

Majd 10.30kor landoltunk az iroda elott. Persze kocsi sehol, csak mi, a vegul 7 turista (pedig Jose megigerte elozo nap, hogy csak 4en leszunk).
Meg 2 ir, plusz egy kanadai csatlakozott a kis csapathoz.

Vegul 12 elott 10 perccel indultunk 10.30 helyett, de nem aggodtunk, idonk, mint tenger, amugy is felkeszultunk az idopontok be nem tartasara.
Plusz Jose, az iroda tulaja, idvez-sofor-szakacs-rakodomunkas... egyben, nagyon jo fej volt. Kicsit lokott, folyton bohockodott, s az ut alatt rengeteg kokalevelet ragott el.
PErsze vegig spanyolul beszel (miutan felfedezte, hogy a tobbseg erti, 2en beszelik a nyelvet), igy ez a 3 napos kirandulas felert egy rogtonzott spanyol nyelvtanfolyammal is.

Eloszor a Salar de Uyuni-t neztuk meg. Ez tulkepp a Fold legnagyobb sos-tava. To viz nelkul. Csak 60 m (!) soreteg boritja Kisalfold nagysagu kiszaradt tavat. Mindehol feherseg, mintha ho lenne, vagy jeg.






Korben barna hegyek, a "tavon" szigetek "usznak". Vakit a feny, a feher, szinte hihetetlen, hogy a to 4000 meter magason van!

Itt elszallt minden, amit irtam 2 napja, s mar nem tudom rekonstrualni, pedig egesz jol sikerult. Ma mar Valparaiso-ban vagyunk, a friss emlekek elnyomjak az akkori erzeseimet, igy biztos nem tudom leirni ugyanazt. Plusz mindjart ejfel, s faradt vagyok.

A lenyeg, hogy rovidre fogjam a kirandulas elso napjat :
Elso hosszabb megallo egy 9-12 meter magas kaktuszok altal "birtokolt" szigeten, amerre a szem ellat, magas, pozna-fele kaktuszok allnak, szep sarga viraggal csokorban szinte mindegyiken.
Itt kis kirandulas, mig Jose elkeszitette az ebedet (lama-sult).













Majd tovabbi fenykepezkedes, s par ora autokazas a feher "tavon", mire elertuk a to szelet. 5 lehetett, mikor megalltunk a sohotelnel. Minden sobol van, falak, asztalok, szekek, agyak (persze matraccal), barpult... meg a padlo is vastagon le van szorva soval! Szuper. Es tiszta, tip-topp. A tarsalgo-etkezobol 180 fokban panoramaablakok a so-tora es a vegtelen pusztasagra, tavolban az Andok lankaival.

Delutan vegi seta, uzsi, Galiennek foci a helyiekkel, nekem seta a faluban...
majd isteni vacsora, nemi folklorshow a falu ifjai eloadasaban (szornyu volt, mind az eloadas, mind az erzes, a szanalom, ahogy neztuk oket).