2008. november 24., hétfő
Valparaiso
Uton Valparaiso-ba. 1kor szallunk fel a buszra Serena-ban, s 7re erunk le a Santiago melletti uduloparadicsomba. A Panamerican vegig az oceant koveti, gyonyoru, hol sziklakkal csipkezett, hol km-hosszu homokos (es kihalt) partok mellett gurulunk. A vad ocean hullamai ostromoljak a partokat, festoi a latvany. Sajnos fenykepezni nehez, az ablakon keresztul. Azert egy kepet betuzok.
vasarnap este. Valparaiso-ban vagyunk, Santiago-tol kb 50 km-re, az oceanparton, az Unesco altal vilagorokseg reszeve nyilvanitott varosban.
Este 7kor erkeztunk, de mar nagyon tetszik a varos.
Itt este 7kor meg vilagos van, kb 8kor megy le a nap.
Mivel itt nincs kemping, ezert elindulunk (picit celtalanul bolyongva) egy busszal a belvaros fele, hogy olcso hostelt keressunk.
A buszsofor sajna nem szol, igy keson szallunk le, ezert vagy fel orat kell visszafele gyalogolni.
Ezert kicsit kivagyok, mert iszonyu nehez a hatizsakom.
De utkozben talalkozunk 3 szimpi fiatallal, akik megszolitanak, hogy segithetnek-e.
Ketto chilei, ebbol egy Fr.o-ban elt, a harmadik pedig egy bajor (nemet) srac, aki itt dolgozik tarsadalmi munkat. Galien fr.ul beszel a lannyal, en nemetul a fiuval, de a lenyeg, hogy elvisznek minket egy szuper, s ugy nez ki, a varos legolcsobb hosteljaba. Igazi diakszallo, rengeteg angol, francia, mindenfele nemzetisegu fiatal hatizsakos turistaval. Graffitis falak, szinek mindenhol, szuperul felszerelt konyha.
Igy elindulunk egy szupermarketbe bevasarolni. A vacsi makaroni kacsahussal, chilei vorosbor (szornyu szar, mert az olcso kategoriabol valasztottunk).
Ma mar nem megyunk sehova, a kesoi naplemente miatt eltolodik minden, igy is fel 11re vegzunk a vacsival. Kis netezes, s ejfelre mar agyban is vagyunk :)
Reggel finom reggeli var, ez is benne van a 6500 pesos arban (majd 11 dollar per fo).
Majd elindulunk a palyaudvarra, mert sajna felujitas miatt a hostel pont ma zar be, delig el kell hagyni, igy ugy dontunk, ejszakai busszal megyunk tovabb.
Meg is vesszuk a jegyet 12.500 pesoer, 20.25kor indul a buszunk egyenesen Puconba.
A nagyhatikat a palyaudvaron hagyjuk, igy egesz nap szabadon tudunk mozogni.
Varosnezes, ami jobbara a hangulat magunkba szivasabol all. Mivel Valparaiso tobb dombra epult, az oceanparton, a dombokra regi, 100-150 eves siklok visznek fel (ezert nyilvanitotta az Unesco vedette a varost). A hazak szinesek, regiek, hangulatosak. Elobb egy ocskapiacon setalunk, itt a regisegboltban egy kedves orias chileivel beszelgetek, tobbek kozott eg 56-os magyar irorol, aki a kedvence... az orias "telapo" figyelmeztet, hogy tegyem el a fenykepezom, mert meg ha ram is van csavarva, konnyen elvehetik... hat elteszem.
Legkozelebb a trolin veszem elo. Ugyanis a mienkre hasonlito, csak zold trolik vannak itt, nem sok, csak nehany vonal, az egyikre felszallunk, s vegigmegyunk vele a varoson.
Ott felsiklozunk a varos legregibb siklojaval a Tengereszeti muzeum dombjara, ahonnan csodas a kilatas a varosra. Foleg az alattunk levo dokkra, teherkikotore, ahol ezernyi orias kontener varakozik arra, hogy a vilag masik felere szallitsak.
A dombrol lesetalva egy regi piac mellett megyunk el, itt a "routard"-t kovetve beulunk egy hangulatos haletterembe (azaz piaci kifozdebe). Chilei arakhoz merten olcso, nekunk draga meg igy is, de isteni dolgokat eszunk, 1-1 adagot, amin osztozunk. De mivel delben megettuk az esti spagetti maradekat, ez ig du 4kor eleg is.
Majd kis seta utan egy masik sikloval felmegyunk a kozponti dombra, ami ma egy bohemnegyed. Itt meg szinesebbek a hazak, a tobbsegen latszik, hogy van itt penz, szepen rendben tartott. De mindben muvesz-muhely van, az utcakon mindenhol graffitik, es sokkal tobb turista, mint az elozo negyedben.
Bejarjuk girbe-gurba utcakat, fel-le setalunk a lepcsokon, megpihenunk egy arnyas parkban kilatassal a tengerre, majd egy sarga mezeskalacshaz mellett elhaladva egy kilatoteraszon eszreveszunk egy tunderis (es teljesen europainak tuno) kavezot.
Mivel aktualis a wc-zes (elozoleg fel kg epret is magunkba, foleg magamba tettem, a mai egyeb gyumolcsokkel... ), ezert beulunk a hangulatos, arnyas, rengeteg viraggal diszitett kertbe.
Finom kv, es egy oranyi kartyazas, kozben ki-kipillantunk a tengeroblre, ahol csendesen ringatoznak a hatalmas tartalyhajok.
Mivel a fobb reszeket bejartuk, meg setalunk picit, majd kibuszozunk a pu-ra, s az elotte levo hatalmas parkban utjuk el a maradek fel orat 8ig.
Egy kartyaklubba botlunk. A fak alatt, a parkban (mint nalunk a Varosligetben a Szecska mellett) sakkoznak, de foleg kartyaznak a bacsik, kb 40-50 bacsi, vag 10-15 asztalocskanal. Festoi, fenykepezni van kedvem, de nem merem elovenni a gepet, a sok figyelmeztetes megtette hatasat, itt meg tobb a szegeny, mint a turista (amibol csak mi vagyunk). Igy az agyamba raktarozom a kepeket.
Leulunk egy padra, en teazom (100 pesoert a mozgo arustol), mivel meg mindig nagyon faj a torkom.
Majd ki a pu-ra (persze vacsi - avokado, kenyer -isteni, nektarin, mandarin - mert most csak ugy falom a C-vitamint), s menetrend szerint 20.25kor indul a kenyelmes buszunk.
2 filmet nezunk meg (itt ez a minimum egy tavolsagi buszon), majd ejfel fele alomba szenderedunk, s egesz jot alszunk reggel fel 8ig. (en 7ig)
A taj valtozott, 7kor paras, kodos idore kelek, szemerkelo esore, november az Alpokban...
Majd kis bobiskolas, s 8kor mar csodas reggeli napsutes fogad, a Villarica-i to mellett gurulunk, hatalmas fak, zolden csillogo retek, szep ido van. A taj rendezett, rendes, tehetos emberek lakjak - ez ri le rola.
8 utan erunk Pucon-ba, ami a VIllarica-to mellett a legfelkapottabb udulovaros. Ill falu.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
A dimbes-dombos sikátoros Valpariso a sok graffitivel nagyon szimpi, és nagyon sajnálom, hogy nálunk még csak nem is hasonlítanak erre se az utcák, se a falfestmények!
:(
Megjegyzés küldése